A szíriai aranyhörcsögök rendszertanilag a rágcsálók (Rodentia) rendjébe és a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába tartoznak. A szíriai aranyhörcsögök az egykori Palesztinából származnak, de ott ma már csak elvétve fordulnak elő. 1930-ban Aleppo környékén Aharoni zoológusprofesszornak sikerült néhány példányt befognia, majd ezekkel hozta létre tenyészetét a jeruzsálemi egyetemen. Két évtizeddel később már Európába is kerülhetett néhány példány, amelyek aztán itt tovább szaporodva, egyre több és több emberhez eljutottak. Ma már se szeri, se száma az aranyhörcsögöknek. A szíriai aranyhörcsög jellegzetes pusztai, sivatagi rágcsáló állat. Ebből adódik, hogy a meleget nemcsak kedveli, de igényli is! A lakások szokványos melegében érzi jól magát. Eredeti élőhelyén napközben rendszerint az 1-2 m mélységben lévő, föld alatti búvóhelyén tartózkodik, amelyet labirintusszerű járatokon keresztül közelít meg. Mihelyt alkonyodik, felébred és elevenné válik, majd megkezdi szokványos napi "tennivalóit". A kifejlett állatok 15-17 cm hosszúak, amihez még egy kurta, mindössze 1,5 cm-es farok is tartozik. Általában 100-150 g-osak. Rövid, puha tapintású prémjük a háton és az oldalakon barna, zsemleszínű, hastájuk és a combok belső oldala a szürkés-sárgától a fehérig változó. A fejük mögött kétoldalt, továbbá a testen a legtöbbjük egy-egy vastag, sötét sávot visel. Rövid és izmos végtagjaik a gyors mozgásra éppen úgy alkalmasak, mint a föld alatti járatok kivájására, kiképzésére. Hajlékony és mozgékony ujjaikkal nagyszerűen másznak, kapaszkodnak. Látásuk gyenge, hallásuk és szaglásuk annál jobb, bár orruk aránylag kicsi, jelentéktelennek tűnő. Az éjszakai tájékozódásban nagy segítségükre vannak a száj jobb és bal oldalán elhelyezkedő hosszú tapogatószőrök. Fekete "gombszemük" a fejhez viszonyítva elég nagy, ami a kora esti szürkületben ébredő és éjjel mozgó állatok egyik jellegzetessége. Erős és szinte a vésőre emlékeztető fogaik gyökértelenek, mélyen ülnek az állkapocsban. Rágcsálás közben a fogak viszonylag gyorsan kopnak, de ez nem jelent különösebb hátrányt, mert szinte állandó az után növésük. Fogaiknak csak az elülső részén található zománc. Rágóizmaik is jól fejlettek és erősek. Volt rá eset, hogy egy szíriai aranyhörcsög egyetlen éjszaka átrágott egy 2 cm vastag fenyődeszkát. A nemek megkülönböztetése - a kifejlett állatokon - nem nehéz. Már a testalkatból következtetni lehet rá. A hímek lényegesen karcsúbbak, mint a nőstények. A hímek testének hátsó része tompa csúcsban végződik, itt helyezkednek el ugyanis jellegzetes zsírpárnáik. A nőstények - érthetően - teltebbek és zömökebbek. A biztos meghatározás - különösen a fiatalokon - az ivarszervek megtekintésével lehetséges. A nőstények végbélnyílása és ivarnyílása meglehetősen közel van egymáshoz. Ha viszont ez a távolság nagy, akkor hímmel van dolgunk. A gyakorlott tenyésztő szinte egy szemvillanás alatt megállapítja az állatok nemét. Hamar - mindössze 6-8 hét múltán - ivaréretté válnak. Szaporodásukról meglehetősen sokat tudunk. Tenyésztésre 5-6 állatot ajánlatos beszerezni. Valamennyi egészséges legyen - erre utal az élénk mozgás, a tiszta, fényes szem, a hibátlan és fényes prém. Célszerű ún. poligám tenyészetet létesíteni, ami annyit jelent, hogy 3-4 nőstényhez 1 hímet rakunk, míg egy további hímet "tartalékolunk". A nőstények lehetnek testvérek is, de a hímek más vérvonalhoz tartozzanak. Fontos az is, hogy csak olyan állatokat szaporítsunk, amelyekről eleve tudjuk, hogy sok utódot hoznak a világra. A csoportos tenyésztésnek többek között az az előnye, hogy ilyenkor csak nagyon ritkán fordul elő verekedés, harapdálás (ha párban szaporítjuk őket, az erős hím rendszeresen bántalmazza, marja a társát, ami természetesen nem kívánatos). Ha a csoportban mégis előfordulna civakodás, durvaság, a kezdeményező állatot kíméletlenül távolítsuk el! A nőstények párzási hajlama 4 napig tart, majd 7 nap elteltével megismétlődik. Ha a nőstényeket 10-12 napon keresztül együtt tartjuk a hímmel, kétszer nyílik lehetőség az üzekedésre, párzásra. Mivel a hím szívesen párzik, feltételezhető, hogy ennyi idő alatt az összes nőstény sikeresen megtermékenyül. A vemhesség 16-18 napig, vagyis nagyon rövid ideig tart. A vemhes nőstények közeléből a hímeket - a nyugalom érdekében - célszerű eltávolítani. A hímre is ráfér 4-5 napos pihenés. Ezt követően újból beállítható fedezésre. Előfordulhat, hogy valamelyik nőstény nem termékenyül meg, az ilyet vissza kell helyezni a következő tenyész csoportba, és helyes festékkel vagy szőrkurtítással megjelölni, hogy később kétséget kizáróan ellenőrizhessük termékenységét, avagy meddőségét. A sikeres párzáson túljutott nőstények testén már néhány nap elteltével észrevehető a vemhesség. A "várandós" anyákat ajánlatos különválasztani, és mindegyiknek - külön-külön - egy-egy 10x10x10 cm méretű, továbbá 5 cm átmérőjű lyukkal, kapuval ellátott, felnyitható fedelű fadobozt, odút készíteni, melyet belülről béleljünk ki száraz fűvel, kenderkóccal vagy papírcsíkokkal. 16-18 napi vemhesség után rendszerint éjjel vagy a kora hajnali órákban fialnak. Az újszülöttek csupaszok és vakok. Számuk 4-12. Azokat a nőstényeket, amelyek rendszeresen hatnál kevesebb utódot hoznak a világra, zárjuk ki a további tenyésztésből. Az ilyen állatok ugyanis - legalábbis a nagyobb tenyészetekben - nem tarthatók nyereségesen. Persze ott, ahol csak néhány állat van - és a gazdaságosság nem elsőrendű szempont -, a kevésbé szapora állatok is megtűrhetők és tarthatók. Az anyaállatok a fialás utáni első napokban csak rövid időre és ritkán hagyják el az odút. Ha eközben valamelyik apróság kimászna, kicsúszna a fészekből, azt anyjuk rögtön fülön csípi, és visszaviszi a többi közé. Mind az újszülötteket, mind az anyákat kímélni kell a gyakori szemrevételezéstől, fogdosástól, zaklatástól. Nyolc nap elteltével azonban már bátran felnyithatjuk az odú tetejét, és megnézhetjük a kis családot. Előfordulhat, hogy az otthonos kis fészekben elpusztult vagy életképtelen, netán sérült állatot találunk. Az ilyeneket távolítsuk el, és bármennyire is fájó, irtsuk ki. Fialás után 2 hétig ne nyúljunk az odú belső berendezéséhez. Ez idő után azonban késlekedés nélkül tisztítsuk ki, és helyezzünk be új almot. A fiatalok 3 hétig szopnak, de már a 15. naptól kezdve rendszeresen kijárnak az odúból, hogy lassan hozzászokjanak az önálló táplálkozáshoz. A harmadik és a negyedik hét között ajánlatos szétválasztani a különböző nemű fiatalokat, majd valamennyit távolítsuk el anyjuk közeléből, hogy ily módon elkerüljük a túl korai, idő előtti fedezéseket. Elválasztás után az anyaállatokat - a hímekhez hasonlóan - ajánlatos 4-6 napon keresztül pihentetni, hogy a szülés és a szoptatás után szervezetük újjáépüljön, regenerálódjon. A felcseperedő apróságok aránylag hamar és könnyen átszoknak az anyatejről a kifejlett állatok takarmányára, és eközben szemlátomást gyarapodnak. Amint elérik a 6 hetes kort, már kiválaszthatók a továbbtenyésztésre alkalmas egyedek, amelyek 2 hónap eltelte után pároztathatók először. A szíriai aranyhörcsögök már 8 hetes koruk előtt is ivarérettek, de helyes, ha kivárjuk a 2 hónapos kort. Csak abban az esetben számíthatunk ugyanis egészséges és megfelelő számú (6-12) utódra. Az anyákat a hetedik ellés után - ez rendszerint egyéves korukra következik be - ajánlatos kiselejtezni, mert a további szaporításuk már nem kifizetődő. Egy év után a hímek fedező kedve is egyre jobban csökken, ezért ezeket is célszerű kivonni a további tenyésztésből. A szíriai aranyhörcsögök takarmányozása nem drága, és egyáltalán nem jelent nagy gondot. Mielőtt részletesen rátérnénk a takarmányozásukra, ismerkedjünk meg táplálkozási szokásaikkal. Eredeti élőhelyükön - a kietlen, sivatagos, félsivatagos sztyeppeken - pofazacskóikba gyűjtik a növények magvait. A szájüregük jobb és bal oldalán lévő pofazacskók annyira kitágulhatnak, megduzzadhatnak az összegyűjtött eleségtől, hogy ilyenkor az arci rész a kétszeresére terebélyesedik. A pofazsebek - mert a zacskókat így is nevezik - kiürítéséhez a mellső végtagjaikat használják, méghozzá oly módon, mintha önmagukat fojtogatnák. Pedig erről szó nincs, csupán a több tucat magot, összeaszalódott gyümölcsöt stb. préselik ki, hogy aztán megegyék. Reggel és este tápláljuk állatainkat, napközben ugyanis többnyire alszanak, és ilyenkor nem kell zavarni őket. Az egyedülálló hörcsögöket naponta egyszer elég etetni, mert ilyenkor nem kell attól tartani, hogy a többiek - vagyis a táplálék konkurensek - eleszik előle az eleséget. A táplálékot azonos időben és azonos mennyiségben célszerű adagolni. Ha ugyanis túladagoljuk az eleséget, az állatok a fölösleget- ősi ösztönüknek megfelelően - a terrárium egyik sarkában vagy az odújukban gondosan felhalmozzák. Ez a gyűjtögető, felhalmozó szokás még az egyedülálló példányokra is jellemző, pedig nekik igazán nincs mitől tartaniuk. A tartalékolási ösztönnek az a nagy előnye, hogy ha pl. a gondozónak néhány (3-5) napra el kell távoznia, az állatok nem maradnak éhen, hiszen ott a tartalék, amely néha hetekre is fedezi tényleges szükségletüket. Ha viszont romlandó, penészedő eleség kerül a kupacba, akkor késlekedés nélkül el kell távolítani, nehogy a többi eleséget is használhatatlanná tegye. A szíriai aranyhörcsögök a rozsot kivéve valamennyi szemes takarmányt (búzát, árpát, zabot, kukoricát), továbbá a napraforgó- és a tökmagot, a mogyorót, a mandulát, a diót, a mazsolát és a datolyát szívesen elfogyasztják. A kőkeményre száradt fehér és barna kenyér valóságos csemegéjük, arról nem is beszélve, hogy ezek nagyszerűen elősegítik az állandóan növő metszőfogak szükséges koptatását. A száraz eleségből egy-egy kifejlett állatnak napi 15-20 g-ot adjunk, ami pedig a zöldség- és gyümölcsféléket illeti, a hagymán, a citromon és a retken kívül mindent elfogyasztanak. Ezekből a táplálékokból naponta 40-50 g-ot adjunk egy-egy kifejlett állatnak. A száraz eleséget este, a zöldségeket és gyümölcsöket pedig reggel adjuk állatainknak. Étrendjük változatosabbá tétele végett adjunk minden héten zöld füvet, lucernát, vörös herét, télen pedig nyers káposztát, üvegházi zöld salátát, sárgarépát, marharépát, zellert is. A felsoroltak természetesen állataink egészségét is javítják, a betegségekkel szemben ellenállóbbakká teszik őket. Hétről hétre adjunk egy-egy bogarat, lisztkukacot, földigilisztát is hörcsögeinknek, ugyanis állati eredetű fehérjére is szükségünk van. Mivel sivatagi állatok, ivóvizet nem igényelnek. Vízigényüket zöld növényekkel fedezik. Hetente egy-egy napon a táplálást ajánlatos szüneteltetni. Ilyenkor elfogyasztják a tartalékot, az eldugott eleséget. A felsorolt eleségeken kívül, említésre méltók a világhírű Vitakraft gyár legújabb termékei. Ezek a következők: "Kräcker" - különféle erdei, szárított gyümölcsökkel, magvakkal, mogyoróval, zöldségekkel. Valamennyi felsorolt eleség - többek között méz segítségével - egy hosszú és vékony farúdra van ragasztva/rögzítve, mely kitűnő rágcsálni való - ily módon folyamatosan koptathatók a folyton-folyvást növő metszőfogak! "Karottis" - sárgarépából készül, szárítással és puffasztással, nagy mennyiségben tartalmaz karotint, A-vitamint, amelyre állatunknak nagy szüksége lehet. "Raviolos" - főleg ízletes növényi péppel töltött, száraztészta. "McCorn" - feltárt gabona magvakat, zöldségféléket és gyümölcsöket tartalmazó rudacskák - répa- és kukorica ízesítéssel. "Happy Mixi" - illatos kerti és mezei növények keverékét tartalmazza, ízletes összeállításban. "Happy Műsli" - aszalt gyümölcsökből, gabonapelyhekből és földimogyoróból áll. "Drops" - többféle összeállításban - joghurttal, erdei gyümölcsökkel, gyógynövényekkel készül, tejpor, csokoládé és méz hozzáadásával. A drazsé alakú eleség emellett létfontosságú vitaminokat, nyomelemeket is tartalmaz. Legyen szó bármelyik "DROPS"-ról, valamennyi afféle jutalom-eleségnek számít. Az aranyhörcsögök rendszerint azonos helyre vizelnek, ürítenek. Az ilyen "latrinát" - amely rendszerint a terrárium egyik sarkában van - helyes rendszeresen takarítani, oda új és tiszta almot helyezni. A Vitakraft "Pflege Spray" (ápoló spray) gyártmánya több célra hasznosítható. Mintegy 30 cm távolságból az állatra fújva elpusztítja a szőrzetben, a bőrön élősködő parazitákat - a prémet kissé fényesre változtatja, végül azt - másrészt az almot - kellemes illattal látja el! A hazai nyári hőmérséklet tökéletesen megfelel védenceinknek. Télen viszont jól fűtött, huzatmentes helyiségre, terráriumra van szükségük, olyanra, ahol a hőmérséklet soha nem süllyed 12 °C alá. Ha környezetük erősebben lehűl, téli álomra rendezkednek be. Az ilyen kényszerpihenő alatt légzésük, szívverésük és a többi élettevékenységük is a minimumra csökken. Ilyenkor ritkán táplálkoznak, s inkább a szervezetükben felhalmozott tartalék anyagokat - legfőképpen a zsírt - használják fel lefékezett anyagcseréjükhöz. Kedvező körülmények között - 20-26 °C hőmérsékleten - nem alszanak téli álmot, könnyen ébren tarthatók, legalábbis alkonyatkor és este, mivel nekik akkor van "nappal". Elhelyezésükre, sőt még szaporításukra is megfelel egy kiselejtezett akvárium. Persze egy tágas, jól szellőző terrárium ad igazán megfelelő otthont a szíriai aranyhörcsögöknek. 2-3 állatnak egy 1/4 m2 alapterületű terrárium, néhány búvóhellyel, odúval berendezve megfelelő férőhely a számukra. A talajt borítsuk finom faforgáccsal. Néhány száraz faág (pl. bükk-, tölgy- vagy diófa) kettős hasznú lehet, egyrészt szépen díszíti a terráriumot, másrészt állatainknak - a gabona magvak és a száraz kenyér mellett - van mit rágcsálniuk, amivel fogaikat koptathatják. Elhelyezésére nemcsak a terrárium, hanem az újabban nagy választékban beszerezhető, rozsdamentes drótból összeállított, szénaráccsal is ellátott ketrec/kalitka is felhasználható. Amikor a szíriai aranyhörcsögök néhány évtizeddel ezelőtt az európai terraristák, kisállat-kedvelők szívét egy csapásra meghódították, még több tekintetben őrizték eredeti, ősi vonásaikat. Így például könnyűszerrel ellenálltak a legtöbb betegségnek. A sokéves háziasítás és a beltenyésztés azonban ma már oda vezetett, hogy hajlamossá váltak a legkülönbözőbb betegségekre. Ott tartunk, hogy elegendő, ha gondviselőjük náthás - az állatok máris fertőzöttekké, bágyadtakká, betegekké válhatnak! A betegségek megelőzése céljából rendszeresen tisztítsuk, takarítsuk terráriumukat, az almot hetente cseréljük, és mint már utaltunk rá, nap mint nap távolítsuk el a romlandó eleségeket. Kéthavonta egyszer - az alomcsere alkalmával - gyenge klórmeszes, hypós oldattal töröljük át férőhelyük minden zegét-zugát, majd nedves ronggyal töröljünk le minden fertőtlenített felületet. A szíriai aranyhörcsögök kedvező körülmények között akár 3 évig is elélnek, de a többség átlagos életkora 1 1/2-2 évre tehető. Ez a viszonylag rövid élettartam azzal magyarázható, hogy anyagcseréjük, egész életvitelük - a többi kisemlőshöz viszonyítva - gyors. Itt talán elég korai ivarérettségükre és szaporodási hajlamukra utalni. Az idő előre haladtával, másfél éves koruktól csökken a mozgási kedvük, már alig-alig vagy egyáltalán nem ágaskodnak olyan jellegzetes "hörcsög-pózban", mint fiatalabb korukban. Ezzel egy időben rövid szőrű bundácskájuk megkopik és fénytelenebbé válik. A rövid életkor miatt helyes, ha nőstény állatokat gondozunk, mert azok időben befedezhetők, és így az utánpótlás, a fiatal állomány biztosítható. Közismert, hogy a legtöbb állat kedveli a napfényt. Ezzel szemben ezek az állatok kifejezetten kerülik a világosságot. Ennek egyszerű a magyarázata: őshazájukban a nappalt a föld alatti üregekben töltik. Így máris érthető, hogy a tűző napon egy cseppet sem érzik jól magukat! Ezért terráriumukat soha nem helyezzük az ablakhoz, hanem a szoba olyan részébe állítsuk, ahol árnyék vagy szórt fény van. Ha ezt a tanácsot figyelmen kívül hagyjuk, állataink nyugtalanná, kimerültté válhatnak, és már fiatalon elpusztulhatnak! Ha nem is gyakran, de megesik, hogy az ajándékba kapott vagy vásárolt, aranyos külsejű kisállatok váratlanul ujjunkba, kézfejünkbe harapnak. Ezt a "támadást" többnyire nem rosszindulatból, gorombaságból, hanem védekezésből teszik. Mint minden kis testű állat, ezek is félnek, legalábbis az új gazdával való ismerkedés kezdetén. Ez érthető, hiszen a fárasztó szállítás, az új környezet, az idegen kéz szokatlan szaga stb. bizalmatlanná, félénkké teszi őket. Az újonnan beszerzett szíriai aranyhörcsögöket ajánlatos egy héten keresztül békében hagyni. Ez idő alatt megismerik, megszokják új férőhelyüket, gondozójukat. Ez a viszonylag rövid idő elegendő ahhoz, hogy megbizonyosodjanak afelől, hogy nem fenyeget semmi veszély, ha egy kéz benyúl hozzájuk, ez a kéz ugyanis többnyire ízes táplálékot hoz. Ha a türelmi idő lejárt, és az állatok továbbra is félénkek, barátságtalanok, harapósak maradnak, ajánlatos a kezünkre bőrkesztyűt húzni, és csak azután vegyük őket a markunkba. Miközben egyik kezünkben az állatot, másikban valami finom falatot, pl. diót, szőlőt, kekszet tartsunk, és kínáljuk meg vele. Néhányszori ismétlés után állataink rendszerint "belátják", nem ellenségek, hanem barátok között élnek. Különösen a még fiatal, mindössze 3-4 hetes állatok szelídíthetők könnyen. Az ilyen hörcsögnebulók szinte soha sem durvák, nem harapják meg gondozójukat. Ha mindig gyengéden bánunk velük, annyira megszelídülnek, hogy ha néhány napig nem találkoznak jótevőjükkel, viszontlátáskor szinte megrohamozzák és igyekeznek minél jobban a közelébe férkőzni. Csak nagyobb - 8-10 éves vagy ennél idősebb - gyerekeknek vásároljunk szíriai aranyhörcsögöt. Az ilyen korú gyerekek már nem kínozzák, gyötrik parányi védencüket. Könnyen megértik, hogy az állatok nem játékszerek, hanem nagyon is érző, kényes élőlények. Természetesen a felnőtteknek is melegen ajánljuk ezeket az állatokat, annál is inkább, mert olcsók, férőhelyigényük kicsi, és a napi munka után, vagyis alkonyatkor - amikor fáradtan hazatérünk - válnak elevenné, "társasági" lénnyé. A szíriai aranyhörcsögöknek az a nagy előnyük - a legtöbb kisemlőssel szemben -, hogy tiszták, szagtalanok és úgyszólván költségmentesen etethetők, tarthatók. Az is a javukra írandó, hogy hangtalan állatok, csak ha megijednek vagy megharapják egymást, akkor adnak nyöszörgő hangot. Amennyire barátságosak, kedvesek tudnak lenni hozzánk, annyira kiszámíthatatlanok a társaikkal szemben. Rendszeresen előfordul, hogy minden különösebb ok nélkül egymásnak esnek, és szinte véresre harapdálják társukat. Ha esetleg kiszabadulnak a terráriumukból, a lakás bútoraiban nem tesznek kárt, viszont a függönyöket, szőnyegeket megrághatják, körmeikkel a szálakat kihúzhatják. Leghelyesebb a kiszökött példányokat összeszedni és visszavinni saját lakosztályukba. Ezt az ő érdekük is megkívánja, hiszen így kizárt, hogy valamelyikre véletlenül rálépjünk, aminek rendszerint pusztulás a vége!